A kutya viselkedése sokszor többet árul el a gazdájáról, mint elsőre gondolnánk – írja a Sokszínű vidék. A szakértők szerint az ebek érzékenyen reagálnak az ember hangulatára, testbeszédére és napi rutinjára, ezért gyakran átveszik gazdájuk érzelmi állapotát és szokásait. Egy nyugodt, következetes környezet kiegyensúlyozottabb kutyát eredményezhet, míg a stresszes légkör problémás viselkedést is kiválthat. A harmonikus kapcsolat alapja a türelem, a következetes nevelés és a kölcsönös bizalom.
A kutya fejének félrebillentése nem csupán aranyos szokás, hanem többféle jelentése is lehet. Gyakran azt jelzi, hogy figyelmesen próbálja értelmezni a gazdi szavait vagy hanghordozását, illetve egy szokatlan hang forrását. Emellett kíváncsiságot és fokozott koncentrációt is kifejezhet. Ugyanakkor ritkább esetekben egészségügyi probléma – például fülgyulladás vagy egyensúlyszervi zavar – is állhat a háttérben, főleg ha a fejbillentés tartós vagy más tünetekkel társul.
Forrás: Sokszínű Vidék
...
Gondoltad volna? Egyes kutyáknak számos emberi szokást kell eltűrniük, melyeket valójában kellemetlennek tartanak (utálnak).
Ilyen lehet az ölelgetés vagy az arcukba hajolás. Bár sok eb türelmesen viseli ezeket, a stressz jeleit gyakran csak finom testbeszéddel mutatják. A gazdiknak ezért érdemes odafigyelniük kedvencük jelzéseire, és tiszteletben tartaniuk a kutya természetes igényeit és határait.
Nektek van olyan, amit a kutyátok kifejezetten nem kedvel? Írjátok meg kommentben!
Forrás: We Love Dogz
Kutyás vízi sportok: mozgás, élmény és biztonság egyben
A nyári hónapokban egyre több gazdi keresi azokat a programokat, amelyek egyszerre nyújtanak kikapcsolódást, mozgást és hűsölést kedvencük számára. A kutyás vízi sportok pontosan ezt kínálják: fejlesztik a kutya állóképességét, erősítik az izmokat, javítják a gazdi és az eb közötti kapcsolatot, miközben a meleg időben biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a szárazföldi sportoknál. Fontos azonban tudni, hogy nem minden kutya alkalmas minden vízi tevékenységre, és a megfelelő felszerelés, valamint a fokozatosság elengedhetetlen.
Úszás – a legegészségesebb mozgásforma
Az úszás a legismertebb és egyben az egyik legegészségesebb kutyás vízi sport. A víz felhajtóereje tehermentesíti az ízületeket, ezért különösen ajánlott túlsúlyos, idősebb vagy mozgásszervi problémákkal küzdő kutyáknak, illetve rehabilitáció során is gyakran alkalmazzák.
Az úszás szinte az egész test izomzatát megdolgoztatja, javítja a keringést és növeli az állóképességet. Emellett mentálisan is lefárasztja a kutyát, hiszen új ingerekkel találkozik.
Nem szabad azonban erőltetni. Vannak kutyák, amelyek ösztönösen szeretnek úszni – például a labradorok vagy az újfundlandiak –, mások viszont félnek a víztől. A vízhez mindig fokozatosan kell hozzászoktatni az állatot, soha nem szabad beledobni.
Dock diving – ugrás a vízbe
Az utóbbi évek egyik leglátványosabb kutyás sportja a dock diving, vagyis a stégről történő távolugrás. A kutya egy játék vagy labda után ugrik a vízbe, a cél pedig minél nagyobb távolság elérése.
Ez a sport elsősorban energikus, atletikus kutyáknak való, például border collie-knak, belga juhászkutyáknak vagy retrievereknek. A dock diving fejleszti a robbanékonyságot, a koordinációt és az önbizalmat, ugyanakkor komoly fizikai igénybevételt jelent, ezért csak egészséges, megfelelő kondícióban lévő kutyáknak ajánlott.
SUP kutyával
Az álló evezés, vagyis a SUP (Stand Up Paddle) az egyik legnépszerűbb közös nyári program. A kutya a deszkán ül vagy fekszik, miközben a gazdi evez. A sport nemcsak egyensúlyérzéket fejleszt, hanem rendkívül jó bizalomépítő tevékenység is, hiszen a kutyának meg kell tanulnia nyugodtan maradni a mozgó deszkán.
A SUP-ozást mindig sekély, nyugodt vízen érdemes elkezdeni. Kezdetben elegendő néhány percet eltölteni a deszkán, majd fokozatosan növelhető az időtartam.
Kajakozás és kenuzás
A kajak vagy kenu kiváló választás azoknak, akik hosszabb vízi kirándulásokat szeretnének tenni kutyájukkal. A kutya általában a hajó elején vagy közepén utazik, miközben a gazdi evez.
Ennek a sportnak elsősorban nem a fizikai terhelés a célja, hanem a közös élményszerzés. A kutya új környezetet fedezhet fel, miközben megtanul nyugodtan viselkedni a csónakban. Fontos, hogy az első alkalmak rövidek legyenek, és a kutya már a parton megszokja a hajó mozgását.
Szörfözés
Elsősorban az Egyesült Államokban és Ausztráliában népszerű, de Európában is egyre gyakrabban rendeznek kutyás szörfversenyeket. A kutya speciálisan kialakított szörfdeszkán egyensúlyozik a hullámokon.
Ez a sport nagyfokú egyensúlyérzéket, magabiztosságot és alapos felkészítést igényel, ezért inkább tapasztalt gazdiknak és vízszerető kutyáknak ajánlható.
Vízből apportírozás
Nem minden vízi sport igényel különleges felszerelést. Egy úszó apportjáték vagy labda segítségével a kutya játékosan tanulhat meg úszni és visszahozni a tárgyakat.
Az apportírozás fejleszti a koncentrációt, javítja a behívhatóságot, valamint kiváló fizikai és szellemi elfoglaltságot jelent.
Milyen felszerelés szükséges?
Bármelyik vízi sportot választjuk, néhány alapfelszerelés szinte minden esetben ajánlott. A legfontosabb a megfelelő méretű kutyamentőmellény. Ez nemcsak kezdő úszóknak hasznos, hanem erős sodrásban, hajózáskor vagy hosszabb vízi programok során is plusz biztonságot nyújt. Érdemes olyan modellt választani, amelynek a hátán erős fogantyú található, így szükség esetén könnyen kiemelhető a kutya.
Hasznos lehet egy hosszú vezetőpóráz, vízálló nyakörv vagy hám, úszó apportjáték, valamint egy nagy nedvszívó képességű törölköző. A hosszabb kirándulásokra mindig vigyünk friss ivóvizet és hordozható itatót is, mert sok kutya hajlamos a tó- vagy folyóvízből inni, ami fertőzések vagy gyomorpanaszok forrása lehet.
Mire kell különösen odafigyelni?
Bármilyen vízi sportot is választunk, a biztonság az első. Soha ne engedjük a kutyát ismeretlen vízbe anélkül, hogy meggyőződtünk volna a mélységről, a sodrás erősségéről és a vízminőségről. Erős áramlású folyókban vagy hajóforgalommal terhelt területeken különösen nagy az életveszély.
Nyáron figyelni kell a víz hőmérsékletére is. A túl hideg víz izomgörcsöt okozhat, míg az állóvizekben elszaporodó algák és cianobaktériumok súlyos mérgezést idézhetnek elő. Ha a víz zöldes színű, kellemetlen szagú vagy algás, inkább keressünk másik helyet.
A kutyát soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a vízben, és figyeljük a fáradtság jeleit. A lihegés, a lassuló mozgás vagy a bizonytalan úszás arra utalhat, hogy ideje pihenőt tartani. A vízből kijövet érdemes tiszta vízzel leöblíteni a bundát, majd alaposan megszárítani a füleket is, mert a nedvesség kedvezhet a hallójárat-gyulladás kialakulásának.
Élmény, amely közelebb hozza egymáshoz a gazdit és a kutyát
A kutyás vízi sportok nemcsak kiváló mozgásformák, hanem közös élményt is jelentenek. Az úszás, a SUP, a kajakozás vagy akár a dock diving mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kutya fizikailag fittebb, mentálisan kiegyensúlyozottabb legyen, miközben a gazdi és kedvence közötti bizalom is erősödik. A fokozatosság, a megfelelő felszerelés és a biztonsági szabályok betartása mellett a vízi programok a nyár legemlékezetesebb közös kalandjai közé tartozhatnak.
...
Egy friss kutatás szerint a cukornádból készült melaszból kivonható ún. polifenolok megszüntetik a kutya kellemetlen szájszagát, és az állat egészségének is jót tesznek. A szer hosszabb távú hatását még tesztelik, de az eddigi eredmények sokat ígérőek.
Hung-je Li, a Csiangnani Egyetem biológusa szerint a polifenolokról korábban már kiderült, hogy laboratóriumi körülmények között gátolják a szájszagért felelős baktériumok szaporodását, így a kutatók úgy döntöttek, hogy egy sprayt fejlesztenek a hatóanyagból, amit aztán kutyákon is kipróbálnak. A teszteken tíz egészséges, de büdös szájú kutya vett részt a gazdájuk beleegyezésével.
Egy órával a spray befújása után a tesztelők arról számoltak be, hogy a kellemetlen szag megszűnt, legfeljebb a spray enyhe, növényes-melaszos jellegű illatát érezték. Ezt alátámasztották az analitikai vizsgálatok is, a mintákban jelentősen csökkent a kellemetlen szagokért felelős vegyületek mennyisége is.
Forrás: Qubit.
...
A mentők, tűzoltók vagy rendőrök szirénája hangmagasságában és ritmusában meglepően hasonlít a vonyításhoz. Hosszú, elnyújtott, hullámzó hang, amit a kutya könnyen értelmezhet úgy, mintha egy másik állat szólna hozzá - írta meg az Egészségkalauz.
A kutyák viselkedésének egy része ma is a vadon élő őseikhez vezethető vissza. A farkasok például vonyítással tartották a kapcsolatot egymással: így jelezték, hol vannak, hívták a falkát, vagy egyszerűen megerősítették az összetartozást.
Ez az ösztön a háiasított kutyákból sem tűnt el. Hiába élnek már velünk, a kommunikációs minták egy része változatlanul megmaradt. Amikor tehát egy kutya vonyítani kezd, valójában egy nagyon régi nyelvet használ.
Forrás: Egészségkalauz
...
A kutyáknál a nyalogatás sokkal több, mint egyszerű szokás. A lábnyalogatás mögött ösztönök, érzelmek és érzékelés is áll - számolt be a Blikk.
Amikor a kutyánk a lábunkat nyalogatja, kapcsolatot keres velünk. Ez egyfajta szeretetnyilvánítás, de egyben tisztelet is. Azt jelzi, hogy számítunk neki, és biztonságban érzi magát mellettünk. A tevékenység számára megnyugtató: a nyalogatás során endorfinok szabadulnak fel a szervezetében, amitől ellazul. Olyasmi ez neki, mint nekünk egy nyugodt pihenés egy hosszú nap után.
Érdemes odafigyelnünk arra, ha ez a viselkedés túl gyakori vagy túl intenzívvé válik. Ha a kutyánk szinte megszállottan nyalogat, az már jelezhet valamilyen problémát is. Gyakran a stressz, a szorongás vagy az unalom áll a háttérben. Ilyenkor a nyalogatás egyfajta önnyugtató viselkedés.
Forrás: Blikk
...
Az Európai Parlament április végén elfogadta az első olyan uniós szintű szabályozást, amely egységes keretbe foglalná a kutyák és macskák tartására, tenyésztésére, kereskedelmére és nyomon követhetőségére vonatkozó előírásokat. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a jövőben minden uniós országban tartott kutyát és macskát kötelezően mikrochippel kellene ellátni és regisztrálni interoperábilis adatbázisokban.
A döntés ugyan még az Európai Unió Tanácsa végleges jóváhagyására vár, de mivel az EP és a Tanács tárgyalói már 2025 végén politikai megállapodásra jutottak az ügyben, az elfogadás gyakorlatilag formalitásnak tekinthető.
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy nemcsak a tenyésztőkre, kereskedőkre vagy menhelyekre vonatkozna, hanem a magántartókra is. Ez különösen jelentős változás a macskák esetében, hiszen számos tagállamban – így Magyarországon is – jelenleg nem általános kötelezettség a macskák chipelése. A rendelet értelmében minden macskát és kutyát egyedi azonosítóval kellene ellátni, és az állatokat nemzeti adatbázisban kellene nyilvántartani. Ezeket az adatbázisokat uniós szinten összekapcsolnák.
A bevezetés ugyanakkor fokozatos lenne. A tenyésztőknek, eladóknak és állatmenhelyeknek négy évük lenne az átállásra. A magántartóknál hosszabb türelmi időt terveznek: kutyák esetében tíz, macskáknál pedig tizenöt év állna rendelkezésre ahhoz, hogy minden állat bekerüljön a rendszerbe.
A jogszabály mögött elsősorban állatvédelmi és fogyasztóvédelmi célok állnak. Az uniós intézmények szerint a mikrochipes nyilvántartás megnehezítheti az illegális állatkereskedelmet, a szaporítótelepek működését és az állatok eltűnését vagy elhagyását. A chip segítségével könnyebb lehet visszajuttatni az elveszett állatokat a gazdáikhoz, és egyszerűbbé válhat a felelőtlen tenyésztők azonosítása is.
A szabályozás emellett több olyan tenyésztési gyakorlatot is betiltana, amely súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet az állatoknál. Tilos lenne például közeli rokon állatok pároztatása – így a szülő-utód vagy testvér-testvér tenyésztés –, valamint azoknak a szélsőséges külső jegyeknek a tudatos erősítése, amelyek bizonyíthatóan károsítják az állatok egészségét.
Különösen fontos ez a macskatartás szempontjából, mert az elmúlt években Európa-szerte látványosan nőtt az úgynevezett „divatfajták” népszerűsége. Az extrém rövid orrú, lapos arcú vagy különleges testfelépítésű macskafajták esetében gyakran jelennek meg légzési, mozgásszervi vagy genetikai problémák. Az uniós szabályozás egyik üzenete éppen az, hogy az állat külleme nem lehet fontosabb az egészségénél.
A rendelet további korlátozásokat is tartalmaz. Betiltanák például a kutyák és macskák kikötését – kivéve egészségügyi okból –, valamint több olyan nyakörv használatát is, amely fájdalmat vagy sérülést okozhat. Szintén tilos lenne az állatok csonkítása kiállítási vagy versenycélból.
Az EU az importszabályokat is szigorítaná. Az unión kívülről kereskedelmi céllal behozott kutyákat és macskákat már a belépés előtt kötelező lenne mikrochippel ellátni, majd regisztrálni valamelyik tagállami adatbázisban. Az EU-ba érkező magántulajdonú állatok esetében pedig előzetes regisztrációra lenne szükség.
A vita egyik központi kérdése természetesen az, hogy a szabályozás milyen terheket ró majd az állattartókra. Az EU-ban jelenleg mintegy 84 millió macska és 73 millió kutya él háztartásokban. Az új előírások tehát több tízmillió gazdát érintenek majd.
Magyarországon a kutyák chipelése már évek óta kötelező, a macskáknál azonban eddig leginkább ajánlásként jelent meg a mikrochip használata. Az uniós szabályozás ezért elsősorban a macskatartás kultúrájában hozhat komoly változást. Az állatvédők régóta hangsúlyozzák, hogy a macskák gyakran „láthatatlanabb” háziállatok: sok gazda kevésbé tekinti fontosnak az ivartalanítást, a regisztrációt vagy az állatorvosi nyomon követést, mint a kutyák esetében.
Pedig a chipelés nem pusztán adminisztratív kérdés. Egy elkóborolt vagy balesetet szenvedett macska esetében sokszor ez az egyetlen mód arra, hogy az állat visszakerüljön a gazdájához. Az állatmenhelyek és civil szervezetek szerint a regisztráció hiánya ma az egyik legnagyobb akadálya az elveszett állatok hazajuttatásának.
Az uniós szabályozás így egyszerre jelenthet plusz költséget és nagyobb felelősséget az állattartóknak, miközben hosszabb távon hozzájárulhat a tudatosabb és átláthatóbb állattartási kultúrához is. A vita tehát nem pusztán a kötelező chipelésről szól, hanem arról is, hogy az európai társadalmak mennyire tekintik valóban családtagnak a háziállataikat.
...
Az RTL beszámolója szerint a férfi és Etelka nevű kutyája együtt autóztak a városban, amikor a férfit megcsípte egy darázs. Mivel allergiás, azonnal félreállt, de hirtelen olyan rosszul lett, hogy már nem tudta beadni magának az allergia elleni injekciót. A kutyája próbált kijutni az autóból közben többször is hozzáért a reflektor kapcsolójához. A villogást arra járó rendőrök vették észre, akik beadták az injekciót a férfinak.
Forrás: RTL Híradó
...
A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói új megközelítést alkalmaztak arra, hogy kiszámolják, emberi években mérve hány évesek a négylábúak. Az úgynevezett metilációs folyamatot vizsgálták, amely a DNS-hez kapcsolódik, és az öregedés során változik. Ezek a változások nem a géneket módosítják, hanem azt befolyásolják, hogyan öregszik a szervezet az idővel. A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a kölyökkutyák jóval gyorsabban öregszenek, mint hittük.
Egy egyéves kutya nem egy hétéves gyereknek felel meg, hanem inkább egy harmincéves felnőttnek. Vagyis mire a kutyánk épp kinő a kölyökkorból, emberi értelemben már bőven felnőttkorba lépett. A kutatás vezetője, Trey Ideker genetikus professzor szerint utólag nézve ez logikus. „Nem volt életszerű, hogy egy hétévesnek megfelelő állat már kölyköket hozhat világra” – fogalmazott. A jó hír, hogy a gyors kezdeti öregedés később lelassul, vagyis a kutyák nem öregszenek meg egyik pillanatról a másikra. Bár az első években gyorsan haladnak előre az emberi életkorskálán, idősebb korban a folyamat jelentősen mérséklődik.
Forrás: Life.hu
...
A Liverpooli Egyetem kutatói több száz háztartás bevonásával vizsgálták a kutyaharapások előfordulását. Az adatok szerint ezer emberre átlagosan 19 harapás jut. A felmérésből kiderült, hogy bár a kutyatulajdonosok nagyobb eséllyel kerülnek ilyen helyzetbe, az esetek jelentős részében idegen állat harap. A férfiakat kétszer gyakrabban érte harapás, mint a nőket. Ennél is figyelemreméltóbb az a kapcsolat, amelyet a kutatók az érzelmi állapot és a kutyák reakciói között találtak.
Azok, akik szorongóbbnak vagy bizonytalanabbnak vallották magukat, nagyobb arányban váltak áldozattá.A kapkodó mozdulatok, a feszült testtartás vagy a félelmet sugárzó viselkedés a kutyák kiszámíthatatlannak tűnhet, ami védekező reakciót válthat ki. Vagyis nem feltétlenül agresszióról van szó, sokkal inkább egy félreértett helyzetről. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a kutyákkal való találkozások során érdemes nyugodtan, kiszámíthatóan viselkedni, kerülve a hirtelen mozdulatokat és a félelmet.
Forrás: Sokszínű Vidék
...
Ha valaki nem akart szőrt látni, ne tartson kutyát. Ellenkező esetben egy alapelv van, amit fontos észben tartani; a vedlést nem ússzuk meg. Rendszeresen kell takarítani, ha nem szeretnénk szőrfelhőben eltölteni a tavaszi időszakot, de szerencsére van számos praktika, amivel megkönnyíthetjük az életünket.
Szalontai Grétának, a Dogmopolite munkatársának, kutyakiképzőnek két kutyája van; egy golden retriever-, valamint egy mudi-németjuhász-keveréke. Mindkét eb „rettenetesen szőrös” és egyik sem szereti, ha fésülik. Nincs könnyű helyzetben Gréta, de így is két-három naponta, tíz percekre megfésüli kutyáit a tavaszi vedlés ideje alatt; ha összejön egy nagyobb maréknyi szőr, útjukra engedi kedvenceit. A kiképzőnek korábban olyan kutyái voltak, akik szerették a fésülést; akár fél vagy egy órán keresztül is bírták a procedúrát, mely után napokig látványosan kevesebb szőr hullajtottak. Mostani kutyáit jutalomfalatokkal ösztönzi, de vannak olyan ebek, amelyeket különböző játékokkal lehet egy helyben tartani.
De miért is olyan fontos ez? A kutyáknak fajtától függően sokféle szőre lehet, de alapvetően ún. alj- és fedőszőrrel bírnak. Előbbi rövidre nő és pihés, közvetlen a bőrfelületen húzódik végig, utóbbi pedig az, amit látunk, megtapintunk rajtuk. A kutyák az evolúció során növesztettek maguknak szőrt, hogy az időjárási viszontagságoktól – szél, eső, hideg, meleg – megvédje őket; értelemszerűen tavasszal ledobják a téli bundájukat, hogy így hűtsék magukat.
Hipoallergén kutyák
A vedlést a legtöbb kutyatartó jól ismeri; a szőr megjelenik a kanapén, fotelen, kabáton, az autó utasterében. Sokakat érinthet kellemetlenül például, ha vendégeket vár, hogy nincs egy talpalatnyi hely sem, ahová le lehetne ülni rendesen. Illetve egyesek allergiások az állatszőrre; szerencséjükre tenyésztettek ki olyan fajtákat, melyek kevesebb szőrt hullajtanak. Ilyenek tipikusan az uszkárok, melyeknek a „végtelenségig” növesztik bundájukat. Illetve vannak olyan ebek is, amelyeknek kisebb és kevesebb az aljszőre, illetve sok rövidszőrű kutyafajta is van, ezért az érzékeny állattartók is tudnak kedvükre válogatni.
Ugyanakkor ezt el kell mondani: nincs olyan praktika, amivel a vedlés lerövidíthető lenne. Maximum kényelmesebbé, praktikusabbá tudjuk tenni az év ezen időszakát pár dolog figyelembevételével. Például, ma már számos alj- és fedőszőr fésülésére fejlesztett eszköz megtalálható a piacon, érdemes lehet kísérletezni ezekből, de a kozmetikusok, kutyatrénerek is tudnak tanácsokat adni. Egyúttal vigyázzunk velük, nehogy kárt okozzunk az állatnak; az eszközökben mindenféle vágó-, kaparórészek vannak felszerelve, nem biztos, hogy teljesen veszélytelenek. Szalontai Gréta azt javasolja, amit saját kutyáival is csinál; nem kell órákat eltölteni fésüléssel, de rendszeresen, két-három naponta neki lehet állni. Segíthet, ha előtte meleg vízzel megfürdetjük az állatot, hosszan áztatjuk a bőrét, mert a pórusok így kitágulnak, és a szőrszálak, amelyeket eleve elhullajtana, könnyebben elválnak.
Ki a kertbe!
A Dogmopolite munkatársa akkor szokott időpontot kérni a kutyakozmetikába, amikor már látja, hogy a vedlés beindult. Egy kozmetikai beavatkozás után két-három napig több szőr jön ki az állatból, utána viszont ez a folyamat mérséklődik. A napi szintű fürdetést nem javasolja Gréta, ugyanis az ebek „nem erre lettek kitalálva”, és a természetközeli megoldásokat helyezi előtérbe. De a kutyabarát kozmetikumokat használva nagy baj nem lehet, ha nagyjából heti egyszer átesünk ezen.
Ma már számos szőrhullást támogató sampon található a piacon, de személyes tapasztalatai alapján ő nem látta, hogy ezeknek lenne komolyabb hatása. Az áztatás önmagában segítheti a folyamatot, és az sem árt, ha van kertünk, ahová ki lehet küldeni az állatot. Minél többet rázza le magát kint, annál kevesebb lesz a szőr bent – értelemszerűen. Ugyanez vonatkozik a többszöri sétáltatásra, amennyiben nincs kertünk.
Azért a társasházban élők számára is van egy jó hírünk: az ebek, amelyek többet vannak a lakásban, általában nem növesztenek akkora szőrt, mint kint tartott társaik. Ennek oka, hogy nem érzik ennek szükségességét, hiszen nem kell a hőmérsékletet szabályozniuk. Következtetésképpen, nekik a vedlés is egy kevésbé nehézkes folyamat.
Nincs menekvés!
Ha valaki nem akarja, hogy a berendezési tárgyai szőrösek legyenek, az ne tartson kutyát – ezzel a gondolattal tudjuk zárni utolsó fejezetünket, ugyanis ellenkező esetben elkerülhetetlen a jelenség. Amennyiben mégis szeretnénk életünket megosztani egy kutyával, nincs mit tenni, mint valahogy védeni élettereinket.
Szalontai Gréta a kanapét ilyenkor letakarja pléddel – nem csak ott, ahol a kutyák szoktak pihenni, hanem teljes egészében. Többféle anyaggal kísérletezett, és azt találta, hogy a plüss szerű pokrócokból a legkönnyebb kiszedni a hosszabb szőrt. Természetesen ezt is kutyája válogatja; minden ebnek más a szőrzete, vagyis az is változik, hogy milyen anyagba ragadnak bele igazán a szálak. Ismételjük magunkat; ne féljünk kísérletezni!
Az autóba már többféle huzatot lehet venni, olyat is, amely gyakorlatilag az egész hátsó részt lefedi. Ez jó lehet azoknak, akik sokat utaznak szőrös társukkal; minél nagyobb felületet kerítünk el, annál kevesebb gondunk lesz később. Gréta szállító boxbantartja kutyáit, ami talán a legjobb megoldás „szőrvédelmi” szempontból.
Végül nem tudunk más közölni, mint hogy a rendszeres takarítás nélkül nem fogjuk megúszni. Az elektronikai üzletekből számos olyan kábel nélküli porszívót lehet beszerezni, amelyeket erre a célra fejlesztettek ki – ám ezeknek elég borsos az áruk. A ragacsos hengerek viszont mindössze egy-két ezer forintba kerülnek, és a legtöbb ruházati áruházban kaphatók. Ezek minősége változó, de érdemes belőlük néhányat beszerezni, hogy indulás előtt a ruhánkat megszabadítsuk az odatapadt szőrszálaktól.
* * * * *
A vedlés normális folyamat, ami ugyan kellemetlen, de a kutyatartás része. Azonban egyes esetekben az állat túl sok szőrt veszít, ami mögött egészségügyi problémák állhatnak. Ha valami furcsát tapasztal, keresse fel a Dogmopolite kutyakozmetikáit vagy a DogmoVet Állatorvosi Rendelőt és Állatpatikát; kollégáink szívesen válaszolnak bármilyen kérdésre!
...
A kutyák szőrhullása természetes folyamat, amely fajtától, évszaktól és egészségi állapottól is függ. A HáziPatika felhívta rá a figyelmet, hogy egyes ebek azonban inkább folyamatosan növesztik a szőrüket – hasonlóan az emberi hajhoz –, így nem vedlenek látványosan. Fontos ugyanakkor tudni: ezek a fajták rendszeres kozmetikázást, nyírást és alapos ápolást igényelnek.
Tehát vannak fajták, melyek ideálisak a kutyaszőrre érzékenyek, illetve azok számára, akik szeretnék elkerülni a szőrös bútorokat és a folyamatos takarítást. És hogy ezek melyikek? Ilyen például az uszkár, a bischon frisé, valamint a máltai selyemkutya.
Forrás: HáziPatika
...
A 2025-ös adatok alapján Európában több országban is kiemelkedően magas a kutyatartás aránya. Románia, Lengyelország és Csehország az élmezőnybe tartozik, ezekben az országokban közel minden második háztartásban él legalább egy kutya. Magyarországon a háztartások 34 százalékában található kutya, ami jóval meghaladja az uniós átlagot.
Magyarországon több mint 3 millió kutya él, tehát átlagosan minden harmadik emberre jut egy kutya az országban. Egy közepes testű kutya teljes élete során akár 1,5–2 millió forintba is kerülhet, ha beleszámítjuk az eledelt, az állatorvosi kezeléseket, az oltásokat és a különböző felszereléseket.
A kisállatokra fordított kiadások általában összefüggnek az adott ország gazdasági helyzetével és az egy főre jutó GDP-vel. Ugyanakkor kulturális különbségek is nagy szerepet játszanak. Európában és Észak-Amerikában sokan családtagként tekintenek a kutyákra és macskákra, ezért hajlandóak jelentős összeget költeni a gondozásukra, számolt be a Magyar Állatvédelem.
Forrás: Magyar Állatvédelem
...
Magyar kutatók friss felmérésükben azt vizsgálták, miként viselkednek a képzetlen kutyák és macskák, valamint a 16-24 hónapos gyerekek, amikor egy ismerős személy a közelőkben elrejtett tárgyat keres. Arra voltak kíváncsiak, mely fajok hajlamosak segítő viselkedést mutatni anélkül, hogy jutalmaznák őket.
Ehhez olyan tárgyat keresett a szülő/gazda, melyet a gyerek, kutya vagy macska szeme láttára rejtettek el. Az eredmény: a kutyák többsége a gyerekekhez hasonló módon viselkedett. Bevonódtak az elrejtett tárgy keresésébe, és több mint háromnegyedük mutatott valamilyen segítő viselkedést.
Bár a macskák is odafigyeltek a gazda keresésére, jellemzően nem mutattak segítő viselkedést, - kivéve akkor, amikor a saját kedvenc játékuk vagy élelmük volt elrejtve.
Forrás: Elte.hu
...
Hároméves gyermeket talált meg egy kutya az Egyesült Államokban, Kentucky államban. A kisfiút év elején kezdték keresni, a kutya az egyenruhásokhoz szaladt, majd ugatva jelezni kezdett nekik. Az állat elérte, hogy kövessék őt; egy ház kertjébe vezette őket. Ott állt egy autó, a rendőrök ellenőrizték, itt meg is találták a gyermeket. Feltörték az autót, és kimentették a kifiút, aki sérülések nélkül úszta meg az incidenst!
Forrás: Borsonline
...
Egy kutatás szerint a kisebb testű kutyák gyakrabban mutatnak reaktív, gyors válaszreakciókat a környezeti ingerekre. Ez azonban nem rossz természet, hanem inkább adaptív stratégia. Egy ötkilós állat számára a világ objektíve fenyegetőbb hely, mint egy ötvenkilós társának, így idegrendszere fokozott készenléti állapotban működhet.
Egy másik kutatás kimutatta, hogy a kisebb testméret együtt járhat magasabb pontszámokkal bizonyos félelem- és agresszióskálákon. A testméret csökkenésével tehát statisztikailag gyakrabban jelenhet meg fokozott ugatás, gyorsabb mozgás és éberebb figyelem
Forrás: Egészség Kalauz
...
A kutyák álmai szorosan összefüggnek a tanulással. Az agy alvás közben rendszerezi és feldolgozza mindazt, ami napközben történt. Ez azt jelenti, hogy nagy eséllyel olyan dolgokról álmodik, amelyeket átélt: labdázásról, sétáról, másik kutyával való találkozásról vagy akár egy izgalmas nyomról, amit szimatolás közben fedezett fel.
Az agyban található egy fontos „biztonsági rendszer”, amely megakadályozza, hogy az élményeket fizikailag is végrehajtsuk alvás közben. Ennek ellenére néha átcsúszik egy-egy mozdulat: ezért látjuk a futómozgást vagy halljuk a nyüszítést.
Forrás: nlc
...
Rengeteg kutya küzd az egyedülléttel; ilyenkor ugat, lebontja a házat, de még magában is kárt tehet. Pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk. A legtöbb esetben az állat nem menthetetlen, megfelelő figyelem, türelem és persze szakértelem kell hozzá.
„Az előző kutyám szeparációs szorongással küszködött. Mondhatni, oka is volt rá. Korábbi gazdája három év után visszaadta egy menhelyre. Soha többet nem látták egymást, ami okozhatott neki törést. Jobban aggódott az átlag kutyánál, ha egyedül maradt” – mondja Szalontai Gréta kutyakiképző, a Dogmopolite munkatársa.
Gréta kutyájának a nulláról kellett felépíteni a bizalmát; kezdetben, amikor egyedül maradt otthon, nem csak ugatott, de magában is kárt tett. Addig-addig nyalta végtagjait, hogy a szőre alatti bőr kisebesedett. Ezt követően minden egyes helyszínre – például a szüleihez –, ahová elmentek, vittek magukkal egy kennelt, ami kizárólag a kedvencéé volt; ez adta számára a biztonságot. Sok-sok gyakorlással, türelemmel sikerült nála elérni, hogy akár 10-12 órát is egyedül tudjon maradni, ám ahogyan idősödött, úgy jelentkezett nála a demencia, ami a szorongását is újra felerősítette. De még így is, életének utolsó éveiben is sikerült 8 órára probléma nélkül otthon hagyni.
Mitől alakul ki?
A kutyakiképző szerint változó, hogy mitől alakul ki a szorongás a kutyában. Bizonyos személyiségű kutyák eleve hajlamosabbak lehetnek rá, vagy okozhatja trauma is, de akár az is, hogy valaki egyáltalán nem hagyta korábban otthon az ebet, ezért számára a helyzet teljesen szokatlan. Ilyenkor az állat ugathat, rombolhat, megrágja a bútorokat, kaparja a padlót, amit azért tesz, mert így vezeti le a feszültséget. Gréta találkozottmár olyan kutyával, amelyik leszedte az ajtófélfát, az ajtót, konyhaszekrényt, megrágta könyveket a polcról, a vezetékeket – értelemszerűen azért is fontos a helyzet kezelése, mert a kutya magában is kárt tehet.
Ugyanakkor a kutyakiképző szerint az igazi szeparációs szorongás valójában idegrendszeri eredetű, ami a legnehezebben kezelhető, viszont csak nagyon kevés kutyát érint – a legtöbb esetben nem erről van szó, hanem kifejezetten nagy sikerrel lehet dolgozni a szorongáson. „Nem akármennyi ideig, nem akárhogy, akárhol, de sokszor sokkal jobban menedzselhető a probléma, mint amit gondolnak az emberek” – mondja. Fontos hangsúlyozni, hogy sokan túl hamar elfogadják a szorongás tényét, miközben a megfelelő tréninggel igenis lehet fejlődést elérni.
Mit csináljunk?
Alapvetően két megoldás létezik. Az egyik, amikor elkezdik egyre hosszabb időre otthon hagyni a szorongással küzdő ebet. Ez sokszor nem szokott önmagában elég lenni, egyszerűen mélyebb a trauma annál, minthogy egyszerűen megszokják, hogy a gazdi „egyszer csak hazajön”.
Ilyenkor jöhet szóba tréner bevonása, illetve a szigorú napirendek felállítása. Alakítsunk ki neki egy saját személyes kuckót, ami csak az övé, tehát ahol van lehetősége megnyugodni. Vezessünk be egy plusz foglalkozást a napba, amikor jobban lefárasztjuk. Ez lehet akár egy napi hosszabb séta, esetleg egy otthoni keresős játék. Továbbá nézzük meg, hogy reagál arra, ha bezárjuk a „biztonsági zónájába”, lehetőség szerint egy kennelbe. Ennek azért van jelentősége, mert ha utaznunk kell vele, akkor a megnyugtató biztonsági helyét tudjuk vinni magunkkal.
Alapvetően ezen a két úton kell elindulni, és tesztelni, mi számára az ideális. Gréta találkozott olyan kutyával, aminek csak egy biztonságos helyre volt szüksége, egy másik eb esetében pedig a mozgás mennyiségét a 4-5-szörösére kellett emelni és megszületett a megoldás. Ha a lefárasztásra van szükség, akkor figyelni kell, melyik napszakban igazán aktív a kutya, mikor pörög, és lehetőleg ezekben az idősávokban történjen meg a mozgás. De ne essünk túlzásba, fontos a türelem és a kitartás; ne csüggedjünk, ha visszalépést tapasztalunk!
Lássunk hozzá!
Ugyan sokan meg tudják oldani, hogy mindenhova viszik magukkal az ebet, de ha például kórházba kerül az illető, és nincs kire hagynia, akkor az komoly kihívást jelenthet – ezért mindenkinek javasolt a tréningezés! Amennyiben valaki küszködik az időbeosztással a sűrű hétköznapok miatt, úgy javasoljuk neki a kutyasétáltató szolgáltatás felkeresését, esetleg a napköziket, hogy a kutya kellőképpen lefáradjon.
Ha a szomszéd méltatlankodik az ugatás, egyéb hanghatások miatt, akkor fontos vele tisztázni; dolgoztok az ügyön. Gréta még nem találkozott olyannal, amikor valaki nem volt annyira megértő, hogy akár a hatóságokhoz vagy a jegyzőhöz fordult volna. Sokat segíthet, ha egyszerűen bemutatjuk neki a kutyát, hogy arcot társítson a helyzethez, hátha ettől meglágyul a szíve.
Ma már nagyon olcsón lehet vásárolni otthoni kamerarendszert, hogy lássuk, mit csinál a kutya: mennyi ideig bírja az egyedüllétet, biztosan zavarja-e egyáltalán. Gréta egyik ügyfele esetében a kutya valójában a közeli építkezés miatt „vesztette el az eszét”, és amint felépült a társasház, a probléma is megszűnt.
Amennyiben nagyon küzdünk az elemekkel, vannak bizonyos gyógyszerek, gyógyhatású, természetes készítmények is, de Gréta szerint ezek önmagában nem jelentenek megoldást, de a panaszokat enyhíthetik.
Irány a napközi!
A Dogmopolite négy helyszínen (Budapesten, Szentendrén, Szigetszentmiklóson és Debrecenben) nyújt kutyanapközi és panzió szolgáltatást az év 365 napján. Ha törik, ha a szakad, a napközikbe el lehet vinni az ebet, munkatársaink készségesen fogadják őket. Persze, a szorongós ebeknek nálunk is lehet szüksége tréningre, de ez ennek kezelése már cégünk feladata.
„Gyakran megesik, hogy egy hozzánk érkező kutya valójában nem szorong, csak ahhoz van szokva, hogy állandóan a gazdi ölében van. Tehát teljesen életidegen neki az egyedüllét. Őket egy relaxációs tréninggel kezeljük; megtanítjuk nekik, hogyan kell saját magukat megnyugtatniuk. Óvatosan, türelmesen megvonjuk tőlük az állandó fizikai érintést egy saját kis helyen, és egy idő után már képes lesz egyedül lenni. És kiderül, hogy egyáltalán nem szenvedett szeparációs szorongásban”.
Ha nem fér bele a napodba, hogy külön tréningezd kedvenced, akkor a Dogmopolite kutyapanziókat és -napköziket neked találták ki: garantáltan lefárasztjuk kutyádat, mint szellemileg, mind fizikálisan. Megtalálsz bennünket Budán, Szentendrén, Szigetszentmiklóson és Debrecenben! A részletekről itt tudsz tájékozódni.
...
Tehát mondjuk akkor, ha a mi kutyánk kevésbé barátságos, de pórázon van, és valaki a saját ebét odaengedi a minénkhez. Esetleg a másik kutya nincs pórázon, és hevesen megközelíti a miénket. Ezek mindennapi esetek, melyeknek a kimenetele lehet igen kellemetlen is, ha mondjuk a két állat egy váratlan pillanatban egymásnak esik.
Fontos, hogy maradjunk nyugodtak, mert az idegességünket a kutya is megérzi, és próbáljunk beszélni a másik gazdival: tájékoztassuk kutyánk jellemzéről. Ha a helyzet úgy hozza, nagy ívben próbáljuk elkerülni egymást, és ne várjuk meg, amíg konfliktus alakulhat ki.
Forrás: Blikk.hu
...
A fagyálló (etilén-glikol) kis mennyiségben is halálosan veszélyes, édeskés íze miatt a kutyák könnyen megkóstolják. A szervezetbe jutva olyan anyagokra bomlik le, amelyek károsítják a vesét és az idegrendszert. A probléma az, hogy az első tünetek még enyhének tűnhetnek, miközben a belső károsodás már elindult.
De mik is a tünetek? Bizonytalan mozgás, támolygás; bágyadtság vagy szokatlan izgatottság; hányás, fokozott nyálzás; szomjúság, gyakori vizelés. 24-48 órán belül súlyos veseelégtelenség alakulhat ki, ami már életveszélyes állapot.
És, hogy mit lehet tenni? Lehetőleg ne várd meg, amíg a tünetek jelentkeznek. Ha tudomásod van róla, hogy ivott belőle, irány az állatorvos, akkor is, ha „csak egy kortyról” beszélünk. Minden perc számíthat
Forrás: Háziállat.hu
...
Sajnos nem ritka, hogy egy házikedvenc magára marad, és a mostani nagy hidegben különösen fontos lehet a segítségnyújtás a számukra.
Már az is nagy segítség lehet, ha készítesz róluk egy képet és megosztod a helyi Facebook-csoportokban, valamint értesíted a helyi állatvédő szervezeteket. Még jobb, ha meg tudod várni a segítséget, és ha a helyzet engedi (az állat nyugodt, barátságos, nem lép fel támadólag), próbálj meg vele biztonságos, meleg helyre vonulni.
Microchipet sok benzinkúton és az állatorvosi rendelőkben is le tudnak olvasni. Ha az állat legyengült és látszólag rossz állapotban van, akkor a 112-es segélyhívó számot is felkeresheted.
Forrás: We Love Dogz
...
Úgy tűnik, igen: a Pest megyei Szigethalmon élő, négy hónaposnál idősebb kutya után ebrendészeti hozzájárulást kell fizetni jövőre.
Egészen pontosan 2026. január elsejétől az ebrendészeti hozzájárulást kell a lakosoknak megtérítenie, amelynek összegét kutyánként alapesetben éves szinten hatezer forintban, veszélyesnek minősített kutyák esetén húszezer forintban határoztak meg. Az ivartalanított, segítő, illetve a menhelyekről örökbe fogadott kutyák után a gazdáknak nem kell adót fizetniük.
Az önkormányzat 1-1,2 millió forint adóbevétellel számol az új adónem után. Ti mit gondoltok? Fizetnétek adót a kutyatartás után? Írjátok meg kommentben!
Forrás: Magyar Nemzet
...
Az Országos Mentőszolgálat minap közzétett közleménye szerint egy budapesti lakástűzhöz kaptak riasztást rákoskeresztúri bajtársaik. „Az életmentők perceken belül helyszínre értek, ahol a szomszédok arról tájékoztatták őket, hogy az ingatlan tulajdonosa nincs otthon, egy bajbajutott négylábú azonban még a lángoló lakásban tartózkodik. Hamarosan a tűzoltók kimentették a kisméretű kutyust, átadták a rendőröknek, akik a levegőért kapkodó kutyával az ölükben rohantak a mentőautóhoz.
Bajtársaink azonnal oxigént adtak a kutyusnak, ami rövid idő alatt sokat javított a rémült blöki állapotán. Hamarosan barátkozni kezdett az életmentőkkel, akik megnyugtatásképpen saját felvágottjukból is megkínálták a kisbeteget. Nem sokkal később a gazdi is a helyszínre érkezett és átvette kedvencét a mentőktől.”
Forrás: Országos Mentőszolgálat
...
A Bors összeszedett néhány hasznos tippet: például a rövid (20 perces), gyakoribb (napi 3-4 alkalom) séták, meleg fekhely (jól szigetelő matrac) és csúszásmentes otthon kímélik az ízületeket. A kíméletes mozgásformák - például az úszás - tehermentesítik őket.
A megfelelő ízületvédők, meleg terápia és az ideális testsúly fenntartása is sokat számít. Esőben, hóban, nedves fűben jól jön a kabát vagy overál, főleg lakásban tartott, rövid szőrű és idősebb kutyáknál
Forrás: Bors
...